funiQ logo

This article is not available in 中国语文. This is the 匈牙利 version of the article.

Lenti

A Zala megyei Lenti elhelyezkedésében fontos a hármas szám: a város egyrészt a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében helyezkedik el, másrészt három földrajzi-néprajzi táj: a Göcsej, az Őrség és a Hetés találkozásánál fekszik. A Kerka völgyében meghúzódó kisváros elsősorban a termálfürdő, másrészt természeti kincsei miatt vonzó úti cél.

az erdei kisvasút régi mozdonya
Az erdei kisvasút régi mozdonya Photo: funiQ

Hazánk leghosszabb erdei kisvasútja, a környék gyönyörű bükkösei, turistaútjai és horgásztavai kellemes kirándulásra csábítják az idelátogatókat.

Túraajánlatok

Látnivalók

Lenti vár A lenti vár keletkezési ideje, építőjének kiléte máig ismeretlen, valószínűleg valamikor a tatárjárást követően épülhetett. A vár megmaradt részének felhasználásával épült a ma látható XVIII. századi magtárépület, amelynek egyik végén a vár egykori bástyája jól felismerhető.

Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) Bár hazánk legforgalmasabb kisvasútjának elsődleges funkciója máig a teherszállítás, az évente több ezer idelátogató turista mégsem ezért szereti. A Lenti és Kistolmács közti erdei vasút lenyűgöző tájakon vezet végig, rengeteg természeti látnivalót kínálva a zalai dombok között.

csömödéri erdei kisvasút
Erdei kisvasút Photo: Lorschy András - Happy Bike ©

Kisvasúti Múzeum A 2004-ben épült lenti kisvasút végállomásnak két termét foglalja el a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” című kiállítás. Ezt járva ismeretanyagot szerezhetünk az erdők színes világáról, az egykor nevezetes lenti fűrésziparról, a kisvasút történetéről.

Olajos körút - Papp Simon útján turistaútvonal Zala egyik jelentősebb gyalogos túraútvonala a dr. Papp Simon geológus nevét viselő körtúra, amely a megye egykori olajvidékével kapcsolatos területeken vezet végig. A geológus nyomában járva megcsodálhatjuk a Vétyemi ősbükköst, a Maróci-szőlőhegyet és számos, Zala megye kínálta látnivalót.

Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark Az 5 szabadtéri- és 5 fedett medencéből, valamint külön szauna részlegből álló termálfürdő gyógyvize enyhülést nyújthat mozgásszervi problémákra. Az egész évben üzemelő fedett fürdőben egy 74 méter hosszú csúszda gondoskodik a vendégek szórakozásáról.

Szent Mihály-templom A főtéri római katolikus templom helyén a középkorban is egy templom állt, amely a XVII. század második felében omlott össze. Ennek helyére épült 1698-ban a Szent Mihály-templom, amit 1747-ben átalakítottak, így nyerte el ma is látható megjelenését. Freskóit ifj. Dorfmeister István festette.

Kerka folyó A szomszédos Szlovéniából eredő erek a határ közelében egyesülnek a Kerka folyóvá, amely Vas és Zala megyén keresztül a Murába torkollik. A folyó mentén termékeny réteket találunk. A környék mocsarai és erdői számos védett állatnak és növénynek nyújtanak otthont.

Szoknyás harangláb Az 1790-ben épült műemléki védelem alatt álló fazsindellyel és deszkával borított szoknyás harangláb 1938-ban került Lentiszombathelyre.

Evangélikus templom A lenti evangélikus templom alapkövét 1932 júliusában tették le, ugyanezen év novemberében pedig fel is szentelték a huszártornyos templomot.

evangélikus templom
Evangélikus templom Photo: funiQ

Sárberki horgásztó A Lenti mellett fekvő, 6 hektáros horgásztóhoz az is kisétálhat, akit nem vonz a horgászat, hiszen környezete, megnyugtató, csendes légköre pihenéshez is kiváló. A tó partján szálláshelyként funkcionáló faházak épültek, a parton lakókocsival és sátorral érkezők is számára is van hely.

Honvédségi szobrok A Lentiben állomásozott Magyar Honvédség 26. Bottyán János Gépesített Lövészdandár emlékműve három szoborból áll. Vak Bottyán kuruc generális szobra, a Radics Pétert ábrázó és a herendi vasúti szerencsétlenség során meghalt tíz harckocsizó emlékét őrző alkotások két helyszínen találhatók.

Havas Boldogasszony-templom Lenti Máhomfa településrészén áll a római katolikus templom.

Egyéb látnivalók: Krisztus Király iskolakápolna és az előtte álló harangláb (Lentikápolnán), haranglábak (Bárszentmihályfán), II. világháborús emlékmű, szoknyás harangláb (Mumorban).

mumori szoknyás harangláb
Mumori szoknyás harangláb Photo: funiQ

Rendezvények: Sárberki Búcsú (június), Lentihegyi Búcsú (július), Kerka Menti Kulturális Napok (szeptember), Szüreti Fesztivál (szeptember), Szent Mihály-napi Búcsú (szeptember).

Története

A Lenti területén talált régészeti nyomokból és a borostyánút közelségéből arra következtethetünk, hogy a település környéke már a rómaiak korában is lakott volt.

1237-ből származik a város első írásos előfordulása, ahol Nemith néven utalnak rá. 1275-ben királyi vadászfaluként utaltak a településre, 1381-ben mezővárosi rangra emelték. Nagyjából ezzel egy időben vált szét a település a határában épült mocsárvár körüli Belső Lentire és a tőle nyugatra fekvő Külső Lentire. A Kerka árterében szigetekre épült várat a törökök többször megpróbálták bevenni, de nem sikerült nekik. Az alsó települések azonban a folyamatos ostrom mellett nagymértékben elnéptelenedtek.

1768-ban az Esterházyak földesúri rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így Lenti fejlődése jó időre megtorpant.

kerékpárkölcsönző
Kerékpárkölcsönző Photo: funiQ

1890-ben készült el a Zalaegerszeg – Lenti – Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek.

Az I. világháború során a kevert nemzetiségű településen komoly ellentét alakult ki a magyarok és a horvátok között. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az alsólendvai járásszékhely is a határon túlra, a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett, aminek azonban megfelelő intézményrendszer hiányában egészen 1950-ig nem tudott jól eleget tenni.

A II. világháborút követően Lenti nem indult komolyabb fejlődésnek, egészen az 1960-as évekig, amikor is Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor több gyár is épült a településen, amely 1961-től nagyközség lett.

1965-ben hozzácsatolták Mumort, 1977-ben Lentiszombathelyt.

Végül 1979. január 1-jén városi rangot kapott a település – egyúttal még néhány környező települést (Bárszentmihályfát, Lentikápolnát, Máhomfát) is Lentihez csatoltak.